2. Ki mellett ébredtem?

Benji szemszög  

Hatalmas buli volt tegnap. A végére már annyira nem emlékszem, csak hogy egy szórakozóhelyen táncolunk J-Hoonnal és valakik csatlakoznak hozzánk és iszogatunk.
 Aztán eldurvulnak a dolgok és a neveikkel együtt az est további része is homályba borul...

  Reggel kávé illatra ébredek. Ki csinált kávét?
Kikelek az ágyamból és a papucsomba belebújva elcsoszogok a konyháig. J-Hoont találom az ajtó előtt elbambulva állni.
 - Hyung, mit nézel? - kérdezem.
 - Te se emlékszel semmire? - fordítja felém a fejét.
 - Csak annyira, hogy valahol voltunk és két srác csatlakozott hozzánk.
 - Ki az a két srác?
 - Ha én azt tudnám... de hyung... miért nézel így ki? Megijesztesz...
 - Mert az én estém egy kicsit furán sikeredett.
 - Vagyis?
 - Vagyis egy fiú mellett ébredtem.
"Omonaaaa! Hyung meleg? Hhm, várjunk... tegnap azzal a sráccal elég furcsán viselkedett... de miért nem tudtam én arról, hogy ferdehajlamú?"
 - HYUNG! - kiáltok rá.
 - Mi van? - kérdezi és a szobájába megy. Az ajtót bezárja, így antiszockodását nem zavarom és leülök filmet nézni. Kezdem rosszul érezni magam egyedül, felhívom egyik haverom és a megbeszélt találka helyre megyek.
 - Mizu van? - kérdezi Gunmin.
 - Tegnap.... te emlékszel valamire?
 - Khm... khm... valamire igen...
 - És mi az a valami?
 - Nem hiszem, hogy te arról tudomást akarsz szerezni....
 - Pedig el nem tudod képzelni, mennyire!
 - Benji! Nem akarom, hogy tudd.
 - És mégis miért? Én csináltam, ha csináltam valamit, az én saram. Muszáj vele szembesülnöm.
 - Mikor lettél te ilyen bölcs? - néz rám döbbenten.
 - Gunmiiiiiiin! Csak válaszolj!! - türelmetlenkedem.
 - Ha ennyire szeretnéd... de ne itt beszéljük meg, jó? Ez egy kicsit kínos lenne...
 - Aigoo, mit csináltam?

 Egy parkba sétáltunk egy kóla kíséretében.
 - Benji én csalódtam benned tegnap. - mondja szomorúan mire én nagyon megijedek.
 - M-miért? Gunmin világosan beszélj!
 - Tegnap azzal a fiúval...
 - Mit? Mikor? Mennyire? És KI AZ A GYEREK??
 - Enyhén eluralkodott rajtad a homokosságod... és az a két srác elég jól nézett ki ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyd. Az elején még csak beszélgettetek, aztán... egyre közelebb kerültetek egymáshoz. Néha már én is elundorodtam tőletek. J-Hoon viszonylag diszkréten oldotta meg a dolgokat, de te... fuh.... - borzong meg.
  - Neeem, az nem lehet! Hyung sokkal perverzebb, mint én és pont ő viselkedett RÉSZEGEN normálisan? Nem lehet, hogy az agyadba szállt pia miatt összekeversz minket?
  - Nem. Sajnálom, bizonyítékaim is vannak.
 Nem bírom tovább hogy ennyire húzza az agyam, kirántom a zsebéből a telefonját és megkeresem a képgalériát. "Igaza volt... Azok a képek... Viszont a srác az tényleg jól nézett ki. De hogy a fenébe hívják?"
 - Hogy hívják őket?
 - Hmm... Nem tudom. Álnevet adtak.
 - Ezt nem hiszem el! Ahh mindegy. Semmi bajunk nem származhat belőle... szerintem... Csak felejtsük el és TÖRÖLD KI AZOKAT A KÉPEKET!

5. I am your Angel

  - Na akkor én megeszem a müzlim és majd... majd lesz valami. - mondta kedvetlenül, céltalanul.
Ezek szerint tényleg fogalma sincs arról, hogy mi lesz vele a jövőben, ha még csak azt se tudja, hogy mit fog ezután csinálni, pedig ez nyilvánvaló: mosakodni.
  - Gondolom elmész fürdeni... - mondtam.
  - Ez nem is rossz ötlet! - kapta fel a fejét. - Akkor ezt fogom tenni. - bólintott.
  Gyorsan befejezte az evést és a fürdőszoba felé vette az irányt. Míg fürdött, én körbe néztem. Találtam régi fényképeket a családjáról és egy-két olyan tárgyat, amit öröklési úton szerezhetett. Ezek maszkok, edények, festmények voltak. Ami viszont elszomorított az az volt, hogy semmi utalást nem találtam arra, hogy lennének-e barátai...
  - Ó, megtaláltad a felmenőim hagyatékait? - állt meg mellettem.
  - Igen. Ezt... - vettem le egy maszkot a szekrényről
  - Ezt a nagyapám nagyapjáról maradt rám. Egy...
  - ..démon maszk. - mondtam egyszerre vele. - Ezt együtt találtuk, mikor...
  - Mikor..? - nézett kíváncsian.
  - Ne haragudj, de erről nem beszélhetek. - fordultam el tőle.
 " Ez a történet átokkal van levédetve... ha elmondom, félek, mivel ember vagy... meghalnál..."
  - Megértem. Nem akarok bajba keveredni...
  - Na, gyere. Csináljunk valamit! Unatkozom. - rángattam meg finoman a kezét.

  Beültünk egy moziba. Láttam már, hogy a fiatalok moziba járnak szórakozni, de én még nem jutottam be... Hát most megtudtam, milyen is a mozi...
  - Nem hangos egy kicsit? Szétmegy a fülem! - suttogtam Woohyunnak.
  - De az. De annak kell lennie. Így nagyobb a hatás. - magyarázta.
  - Na de ennyire? "Aztán meg csodálkoznak, ha idősebb korukban nem hallanak semmit..". 
  - Mi a frász????! - ugrottam meg, mert a filmben elővette valaki a pisztolyát és lövöldözni kezdett.
  - Nyugi! - nevetett rajtam a  mellettem ülő. - A filmre koncentrálj és nem fog meglepetésként érni a durranás.  Ez amúgy is várható volt. Egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy lelőtte.
  "Hogy tud ilyen halál nyugodtan, hátradőlve beszélni, miközben előtte tömeg mészárlás folyik? Nem tudja, hogy ezzel mennyi munkát adnak nekünk... angyaloknak... Aish! Vissza akarok menni!"
Nagy nehezen végignéztük a filmet és hatalmas megkönnyebbüléssel léptem ki a moziból.
  - Hát ez szörnyű volt! - ráztam a fejem. - Hogy ezen mit lehet szeretni?
  - Úúúh, leárazás van!! - rohant az egyik butik felé meg se hallva a szavaim . Ez az ötlet már jobbnak ígérkezett.
 Én is szeretem az ékszereket és a kiegészítőket, csak eddig nem volt lehetőségem viselni őket. Most viszont megragadtam az alkalmat és bevásároltam. Hogy honnan volt pénzem? Hát a Mindenható csak nem küldött volna ide pénz nélkül? Még szép, hogy megpakolta a zsebeim. Mert a Mindenható egy rendes mindenható.
  Megkordult a hasam...
  - Éhes vagy? Menjünk enni, már én is gondoltam rá.
  - N-nem... - De már rángatott is maga után.
 "Nem akarok ember kaját enni!! Undorító. Fúj! Nem, soha... krg... Fogd be gyomor!"
  Woohyun rendelt magának én meg leültem vele szembe. Néztem, ahogy nyammogja azt a valamit: két puha, barna pufi cucc közé nyomott saláta, valamilyen hús szerűség... meg piros és piszkos sárga trutyi... Az illata annyira nem volt szörnyű, de.... "Ahh, nagyon éhes vagyook!"
  - Már megint korgott a hasad. Enned kéne, különben lebetegedsz. - nézett rám aggódva.
  - N-nem... Jól vagyok...
Felállt az asztaltól és a kiszolgáló pulthoz rohant, majd gyorsan vissza is jött és a kezembe nyomott egy ugyanolyan valamit, mint amit ő evett. Letettem az asztalra és farkas szemet néztem vele, azt remélve, hogy eltűnik.
  - Edd már meg! Ez hamburger. Mindenki szereti és lefogadom, hogy neked is ízleni fog! Na! Megint kisbabának foglak nézni! - Megráztam a fejem. - Sungyeol-ah! Megetetlek! - fenyegetett.
  - Jól van, jól van. Csak nyugi! - adtam be a derekam, mert a hasam majdnem kilyukadt. Amúgy eszembe se jutott volna! Megfogtam a hamburgeremet és egy kicsit beleharaptam...
  - Ez a barna...
  - Zsemle.
  - Az egészen finom. - állapítottam meg, majd egy kicsit nagyobbat harapva eljutottam a húshoz. Rágtam, rágtam... Hát... Nem is olyan rossz!
  - Oks. Asszem ezzel elleszek.
  - Na látod! Mondtam, hogy neked is ízleni fog.
  - Hajajj, a mi kis angyalkánk ember kaját eszik. És még ízlik is neki, egyem a szívét! - hallottam meg L hangját mögülem.

1. Ki mellett ébredtem?

J-Hoon szemszög 

 Egyik reggel fölkelek és egy pár, ismeretlen Nike cipőt találok az ágyam mellett. Felegyenesedek és körbenézek. Egy feneket pillantok meg szorosan mellettem. Formás kis popsi, már kezdem azt hinni, hogy lány az illető, de mikor feljebb viszem tekintetem, egy gyönyörű fiú arcot találok. Csak tudnám ki az arc tulajdonosa.
 Felmerülnek bennem a kérdések, hogy mégis mi a frász történt és, hogy miért fáj a fenekem, de egy ilyen látvány mellett eltörpülnek ezek a kérdések. Közelebb hajolok hozzá, félre söpröm ultra puha tincseit, úgy csodálom, ahogy alszik.
 Aprókat szusszant, majd ébredezni kezd. Kicsit távolabb húzódom és várom, íriszeibe nézhessek.
 - Jó Reggelt! - köszöntöm ismeretlen vendégem.
 - Jó... Ki vagy te? És én miért vagyok itt? - kiáltozik.
 - Ya, ya! Halkabban, most keltem fel! Még érzékeny a fülem.
 - Nem érdekel! Mi a szart keresek én itt?
 - Nem emlékszel semmire? Az jó, mert... én se... - mosolygok hülyén.
 - Na mindegy, én húzok haza! - indul meg, de visszatartom.
 - Legalább egy kávét igyunk meg! - kérem.
 - Hogy ne?! Hogy aztán megmérgezz?!
 - Nem foglak, nyugi. Képtelen lennék rá.
 - Mert? - kerekednek ki szép szemei.
 - Mert nem. Valami történt este, ami miatt nem tudnálak bántani. Nem tudom, hogy mi, de valami biztos, különben már halott lennél!
 - Hát kösz. Áhh, fáj a fejem! Tudod mit? Inkább mégis elfogadok egy kávét.

  Lemegyünk a konyhámba és útközben összeszedjük a valamiért szétdobált ruháinkat. Leülünk az asztalhoz és szép lassan, kínos csöndben kortyolgatjuk a forró kávét. Egyre jobban érdekel a srác, így nem tudom megállni, hogy ne kérdezgessek tőle:
 - Ha már itt kávézgatunk, elárulhatnád a neved!
 - Minek? Nincs közünk egymáshoz.
 - "Minek?" Csak mert seggbe raktál, azért. Mondjuk igazad van: Nincs jogom tudni, hogy ki az az ember, aki legelőször le tudott teperni, tényleg...
 - Seggbe raktalak? Mi a rákot csináltunk mi tegnap? Vagyis miért? Aish, Heedo ez nem rád vall...
 - Szóval Heedo-nak hívnak! - kapom el.
 - NEM! ÉN ANONIM VAGYOK! - próbál védekezni.
 - Nem hiszem. - nevetek szerencsétlenkedésén. - Junghoon vagyok. - mutatkozom be.
 - Én pedig senki. Örülök a... a minek is? Ez nem találkozás...
 - Hát ez nem. A találkozás valahol az ágy körül volt.
 - Jah. Most lépek. - teszi le a bögréjét.

 - J-jó... De azért remélem, még találkozunk! Úh, várj! Ha a nevedet nem is, legalább a arcod had jegyezzem meg! - kapom el a karját. Vállat von, én előkapom a telefonomat és lövök egy képet.
 - Most ezt miért is kellett? - értetlenkedik.
 - Csak mert olyan gyönyörű az arcod.
 - Ez most bók volt? Áh, mindegy. Csá! - lép ki flegmán az ajtón.
 Szomorúan, mégis jó kedvvel nézek utána. Elkap az a fura érzés, mit akkor érzek, mikor olyat álmodom, amiből csak annyira emlékszem, hogy ki a főszereplő rajtam kívül és, hogy volt közöttünk valami.
"Mégis mi történt tegnap?"

Ki mellett ébredtem? Bevezető

 Annyeong^^
 Ez a kis történet a B.I.G. tagjairól fog szólni. Kicsit más lesz a történetük elmesélése, mint az megszokott. Nem a pár két tagjának szemszögéből fogjuk látni a dolgokat, mert nem egy párról fog szólni. Benji és J-Hoon szemszögéből.
 A fiúk (Benji, J-Hoon és Gunmin) elmennek szórakozni, isznak, majd csatlakozik hozzájuk két nagyon dögös srác. Kezdenek eldurvulni a dolgok, a pia egyre csak fogy... és teljes képszakadás.
 Mi történ? Ki ki mellett ébredt? Hogy alakulnak ezek után a dolgok? Milyen titkokra derül fény?
Nem sokára megtudjátok! :D