5. I am your Angel

  - Na akkor én megeszem a müzlim és majd... majd lesz valami. - mondta kedvetlenül, céltalanul.
Ezek szerint tényleg fogalma sincs arról, hogy mi lesz vele a jövőben, ha még csak azt se tudja, hogy mit fog ezután csinálni, pedig ez nyilvánvaló: mosakodni.
  - Gondolom elmész fürdeni... - mondtam.
  - Ez nem is rossz ötlet! - kapta fel a fejét. - Akkor ezt fogom tenni. - bólintott.
  Gyorsan befejezte az evést és a fürdőszoba felé vette az irányt. Míg fürdött, én körbe néztem. Találtam régi fényképeket a családjáról és egy-két olyan tárgyat, amit öröklési úton szerezhetett. Ezek maszkok, edények, festmények voltak. Ami viszont elszomorított az az volt, hogy semmi utalást nem találtam arra, hogy lennének-e barátai...
  - Ó, megtaláltad a felmenőim hagyatékait? - állt meg mellettem.
  - Igen. Ezt... - vettem le egy maszkot a szekrényről
  - Ezt a nagyapám nagyapjáról maradt rám. Egy...
  - ..démon maszk. - mondtam egyszerre vele. - Ezt együtt találtuk, mikor...
  - Mikor..? - nézett kíváncsian.
  - Ne haragudj, de erről nem beszélhetek. - fordultam el tőle.
 " Ez a történet átokkal van levédetve... ha elmondom, félek, mivel ember vagy... meghalnál..."
  - Megértem. Nem akarok bajba keveredni...
  - Na, gyere. Csináljunk valamit! Unatkozom. - rángattam meg finoman a kezét.

  Beültünk egy moziba. Láttam már, hogy a fiatalok moziba járnak szórakozni, de én még nem jutottam be... Hát most megtudtam, milyen is a mozi...
  - Nem hangos egy kicsit? Szétmegy a fülem! - suttogtam Woohyunnak.
  - De az. De annak kell lennie. Így nagyobb a hatás. - magyarázta.
  - Na de ennyire? "Aztán meg csodálkoznak, ha idősebb korukban nem hallanak semmit..". 
  - Mi a frász????! - ugrottam meg, mert a filmben elővette valaki a pisztolyát és lövöldözni kezdett.
  - Nyugi! - nevetett rajtam a  mellettem ülő. - A filmre koncentrálj és nem fog meglepetésként érni a durranás.  Ez amúgy is várható volt. Egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy lelőtte.
  "Hogy tud ilyen halál nyugodtan, hátradőlve beszélni, miközben előtte tömeg mészárlás folyik? Nem tudja, hogy ezzel mennyi munkát adnak nekünk... angyaloknak... Aish! Vissza akarok menni!"
Nagy nehezen végignéztük a filmet és hatalmas megkönnyebbüléssel léptem ki a moziból.
  - Hát ez szörnyű volt! - ráztam a fejem. - Hogy ezen mit lehet szeretni?
  - Úúúh, leárazás van!! - rohant az egyik butik felé meg se hallva a szavaim . Ez az ötlet már jobbnak ígérkezett.
 Én is szeretem az ékszereket és a kiegészítőket, csak eddig nem volt lehetőségem viselni őket. Most viszont megragadtam az alkalmat és bevásároltam. Hogy honnan volt pénzem? Hát a Mindenható csak nem küldött volna ide pénz nélkül? Még szép, hogy megpakolta a zsebeim. Mert a Mindenható egy rendes mindenható.
  Megkordult a hasam...
  - Éhes vagy? Menjünk enni, már én is gondoltam rá.
  - N-nem... - De már rángatott is maga után.
 "Nem akarok ember kaját enni!! Undorító. Fúj! Nem, soha... krg... Fogd be gyomor!"
  Woohyun rendelt magának én meg leültem vele szembe. Néztem, ahogy nyammogja azt a valamit: két puha, barna pufi cucc közé nyomott saláta, valamilyen hús szerűség... meg piros és piszkos sárga trutyi... Az illata annyira nem volt szörnyű, de.... "Ahh, nagyon éhes vagyook!"
  - Már megint korgott a hasad. Enned kéne, különben lebetegedsz. - nézett rám aggódva.
  - N-nem... Jól vagyok...
Felállt az asztaltól és a kiszolgáló pulthoz rohant, majd gyorsan vissza is jött és a kezembe nyomott egy ugyanolyan valamit, mint amit ő evett. Letettem az asztalra és farkas szemet néztem vele, azt remélve, hogy eltűnik.
  - Edd már meg! Ez hamburger. Mindenki szereti és lefogadom, hogy neked is ízleni fog! Na! Megint kisbabának foglak nézni! - Megráztam a fejem. - Sungyeol-ah! Megetetlek! - fenyegetett.
  - Jól van, jól van. Csak nyugi! - adtam be a derekam, mert a hasam majdnem kilyukadt. Amúgy eszembe se jutott volna! Megfogtam a hamburgeremet és egy kicsit beleharaptam...
  - Ez a barna...
  - Zsemle.
  - Az egészen finom. - állapítottam meg, majd egy kicsit nagyobbat harapva eljutottam a húshoz. Rágtam, rágtam... Hát... Nem is olyan rossz!
  - Oks. Asszem ezzel elleszek.
  - Na látod! Mondtam, hogy neked is ízleni fog.
  - Hajajj, a mi kis angyalkánk ember kaját eszik. És még ízlik is neki, egyem a szívét! - hallottam meg L hangját mögülem.